Miklósi Külső-Somogyban a Koppány-völgyére észak felől lefutó hosszanti völgyben található. A változatos térszínformájú vidék már régóta letelepedésre ösztönözte az embereket. A falu határában a csiszolt kőkorszak (neolitikum) végének csekély emlékei ugyanúgy napvilágra kerültek, mint a bronzkori népek huzamosabb itt tartózkodására utaló agyagedény- és eszköztöredékek. A Kr.u. 3-4. században a rómaiak építették ki kisebb villagazdaságaikat a környéken. 
 
         Miklósi falu eredete a 11-12. századig nyúlik vissza. A név etimológiai elemzése a Miklós személynév –i képzős származékára utal, tulajdonképpeni értelme:„Miklósé”. Arról azonban sajnos nem tudunk, hogy ki lehetett a konkrét névadó.
 
        A település első okleveles említése 1333-ból, a pápai tizedjegyzékből ismert, amikor már említik papját, Pált. Ekkora már nyilvánvalóan temploma is volt. Középkori oklevelek szerint a 13. század közepétől Miklósit a Dárói család birtokolta IV. Béla király adományából. 1393-ban a Karai családé a falu harmada. 1436-ban döröcskei nemesek is feltűnnek a településen, egyikük itteni birtokrészéről nevezi magát Miklós Péter fia Lászlónak.
 
        A lakosság gyarapodását jelzi az 1450 táján felbukkanó Alsó-Miklósi elkülönített neve, amelyet a dárói vár birtokaként tüntettek fel. A Dárói Majos család kihalása után 1524-ben II. Lajos király Werbőczy Istvánnak adományozta a dárói uradalmat, Nágocs, Alsó-Miklósi és Juton somogyi birtokokkal együtt. A török hódoltság korában történt elnéptelenedésig a Dombai család nevét is említik a régi írások a helyi érdekeltségű nemesek között.
 
       Az ősibb Felső-Miklósi birtokosai közül a 15. századból a Perneszy és a Miklósi család képviselőinek nevét őrizték meg az oklevelek. 
 
    A környéken 143 évig tartó török uralom nagyon megkeserítette az itt lakók életét. A török adóösszeírások 1579-ben említik utoljára Alsó-Miklósi nevét, utána már csak az ősibb falurészben lakhattak. Itt egy-két család a rengeteg nélkülözés ellenére megmaradhatott a helyén, hiszen az Udvari Kamara 1687. évi összeírásában is említik Miklósit.
 
        A 18. század elején az elnéptelenedett somogyi területekre a spontán bevándorlások mellé a földesurak szervezetten is telepítettek lakosságot. Miklósiba az első német bevándorlók Mainzból és Pfalzból érkeztek. A Perneszy család katolikus sváb telepeseket irányított régi birtokára.
 
        Az újonnan letelepedettek 1761-ben építették fel a falu legmagasabb helyén templomukat Keresztelő Szent János tiszteletére. Ez az É-D –i tájolású, robosztus tornyú kis templom a mostani templom mellett volt, 1893-ban bontották le, hogy nagyobbat építsenek helyette.
 
        Miklósi jelenlegi legfontosabb nevezetességét, a római katolikus templomát Léránth Antal plébános hatalmas szervező munkájának és a falu példás összefogásának eredményeképpen csaknem egy év alatt felépítették, 1894-ben szentelték fel. Messzi környék legnagyobb templomának építéséhez az akkori veszprémi püspök, báró Hornig Károly is jelentős mértékben hozzájárult, címere a szentély festett üvegablakán látható. A mellékoltár Mária-képe és az oltár talapzatára erősített, fából faragott Csapody-címer az előző templomból került jelenlegi helyére. A Csapody, a Tallián és a Baranyai nemesi családok 1848-ig voltak a falu birtokosai.
 
        Önállóságának megszerzése után, a 19. század második felétől Miklósi az iparosok falujaként vált ismerté. Vallásos, becsületes, dolgos népének képviselői szaktudásukat a környék falvaiban sokfelé kamatoztatták. 
 
        Az első világháború 29, a második 45 áldozatot követelt a településtőről. Emléküket az 1869-ben épített plébánia – jelenleg szerzetesház – előtti hősi emlékmű őrzi. Német nemzetiségű múltja miatt Miklósiból sok családot kitelepítettek vagy kényszermunkára hurcoltak a Szovjetunióba. A kitelepített sváb lakosok házaiba Pered és Naszvad felvidéki községekből költöztettek át magyar családokat. Évtizedek alatt csak lassan kovácsolódott eggyé a lakosság. A szocializmus éveiben elkezdődött elvándorlás következtében 1950- től napjainkig csaknem ötödére csökkent a helyben lakók száma.
 
        A nagyvárosokból ideköltözők és a külföldiek házvásárlása új perspektívát nyithat Miklósi életében. A szép természeti adottságokkal rendelkező település, a falu közepén levő nagy park a patakkal ideális szabadtéri rendezvények lebonyolítására. A sváb hagyományokat őrző egyesület valamint a helyi szabadidő és sportegyesület programjai színesítik a közösségi életet.